Szellemi törvények kontra emberek által kreált törvények..

.....avagy, a radix IX-es házas oroszlán Szaturnuszom története a tranzit Mars/Nap együttállással 2017 július során. Valahogy így kell elképzelni,mint ez a lenti kép. Harcolni bátor asszony módjára ,mint 2000 éve egy előző életemben, druidaként. Mondjuk ez a harc inkább hasonlít már cicaharcra, semmiképp nem egy diadalmas igazira. Annyira abszurddá vált, hogy aki komolyan veszi, az nem érti a karma lényegét.

A történet kb. 2000 éve kezdődhetett, és ebben az életemben most kaptam egy esélyt a feldolgozására. Ennek a történetét írom le most. 

“Az életjáték -A legtöbb ember harcnak fogja fel az életet, holott játékról van szó, ám egy olyan játékról, amelyet a szellemi törvények ismerete nélkül nem lehet eredményesen játszani. Az élet egy játék, melyet egy mindent átfogó Tudat talált ki, és játszik el az én örömömre. Az idők kezdete óta létezem. Az élet örök játékában születésem csupán egy új szakasz kezdetét jelenti. Az élet arra szólít fel, hogy az egész Teremtéssel játsszam, a Teremtéssel, amelyben élek, amely meghatároz engem, s melyet én is meghatározok. Ebben a játékban az Egész elszakíthatatlan részeként ismerhetem fel magam, ugyanakkor arra is lehetőségem van, hogy önmagamat mint „Én"-t ismerjem meg, amely az Egésztől elszakítva létezik. Ez esetben mint „ego" élem meg magam, megláthatom tükörképem az Egészben, felfedezhetem Igaz Valómat mint az Egész részét. Amit visszatükrözök, amit kibontok és újra felfedezek, az az én tudatom, az én Igaz Valóm, melyet bármely tetszőleges pontra koncentrálhatok, de ki is tágíthatom, mindent átfoghatok vele, engedhetem, hogy mélyre süllyedjen vagy a legnagyobb magasságokba emel- kedjen: én vagyok a teremtő.

Minden létező, az egész teremtett világ az Egymegnyilvánulása, amely az „életjátékhoz" anyaggá sűrűsödött. Az evolúció nem más, mint az egység újrafelismerése a sokaságban. Az életjáték azt jelenti, hogy a létezés minden pillanatában megélem a keletkezést. Lelkem legmélyén tudom, hogy én vagyok az Egy, az Egész, amely mindent magában foglal, amelyből minden származik, és amelybe az idők végezetével minden visszatér. Én vagyok a kezdet és a cél, és azért játszom ezt a játékot, hogy megéljem az élet kalandját. Minden élet az Egy játéka önmagával. Önként léptem át a ,,születés kapuját", és léptem be ebbe a világba, hogy részt vegyek az életjátékban. Ez a játék az én örömömet szolgálja, lehetőséget nyújt ahhoz, hogy Igaz Valóm tökéletességét megéljem, hogy azzá legyek, aki vagyok, és mindig is voltam. “ (Kurt Tepperwein: A szellemi törvények)

Körülbelül egy hónapja történt (2017. június végén), hogy Villányi Andrea, a Csillagösvény bloggere felvetette, hogy társuljak vele a csoportommal , a Lelki utak lámpása csoporttal. Neki volt egy 49 főt számláló csoportja, Az asztrológiai kérdezz-felelek, nekem pedig a Lámpás akkor már 560 körül járt. Újra akarta építeni a kislétszámú, és nem élő csoportját. Beleegyeztem. Mindketten tisztában voltunk az erőviszonyokkal, hogy neki van szüksége segítségre, amit maximálisan meg is kapott: hirdettem a csoportját, embereket vettem fel oda, könyveket, cikkeket, infókat osztottam meg vele, és a csoportjával. Mára 800 fölött van ez a csoport. A társulás után egy héttel kezdődtek furcsa dolgok, amiket privátban is próbáltam elmagyarázni Andinak, hogy ez nem mutat nagyon jó együttműködést, ha a 3000 karakteres csoportszabályzatából váratlanul és szó nélkül kihagyja a Lámpást, ami elvileg a társcsoportjuk. A 2 éve működő Lámpás már egy nagyon jól összeszokott kis társaság, sokkal több mint egy átlagos facebook csoport: közösség, ahol tényleg számít mindenki. Nálunk nem voltak szabályok, de azt mindenki be is tartotta. :-D Békés szellemiség uralta a csoportunkat. Addig a pontig, amíg egyik éjjel váratlanul Villányi Andrea megtámadta a hozzászólásaiban az egyik legjobb barátomat. A képlete alapján rendesen mélyütéseket mért rá, és persze a barátom azt gondolta, hogy én adtam ki Villányi Andinak a képletét, mindaddig míg kiderült, hogy ki volt az. Villányi Andrea morálisan kér rajtunk mindent számon, azokután, hogy etikátlanul viselkedett asztrológusként: kicsalta az akkori társamtól a képletet, amit tudott, hogy titkos, és nem szeretné a tulajdonosa, hogy bárki kezébe kerüljön, főleg nem az övébe- aki vissza is élt vele azonnal. (Mindezen hozzászólások képernyőmentve megmaradtak. Bárki számára elérhetővé teszem, aki kéri. ) A morál szemszögéből nézve ez etikátlan volt, a szellemi törvények inkább kiegyenlítődésnek hívják az ilyet. Oké, így jártunk, folyt tovább az élet.

“Az élet a mindent átfogó Tudat, amely minden létezőt átjár és eltölt, ezáltal él minden létező, és mindennek tudata van. Az élet annak az erőnek a hatása, melyet Istennek hívunk. Az élet áradó, hatékony energia. Ha ennek az energiának valamely aspektusát nem engedjük érvényesülni, akadály jön létre, melynek egyik oldalán túlnyomás jelentkezik, a másik oldalán hiány. Ha például az „akaratérvényesítés képességének" aspektusát nem engedem érvényesülni, a hiány úgy jelentkezhet, hogy munkahelyemen nem léptetnek elő, lemaradok egy álláslehetőségről, vagy valamely célomat nem érem el. Testi szinten ez a hiány izomgyengeség, fogínysorvadás vagy akár hajhullás formájában léphet fel. A másik oldalon a többlet akár életkörülményeim „szükségszerűségeként" jelentkezhet: kellemetlen vitába keveredhetek valakivel, bírósági eljárás indulhat ellenem, vagy valami ehhez hasonló dolog történik, ami egyidejűleg lehetőséget kínál arra, hogy az „akaratérvényesítés képességének" aspektusát fejlesszem, a feladatot megoldjam, és ismét szabaddá váljak. Amennyiben ez nem történik meg, a körforgás ismét elölről kezdődik, amely során a barátságtalan vita elkerülésekor hátrányos helyzetbe kerülök, vagy elvesztem a pert, mert nem voltam képes keresztülvinni az akaratomat. Ezáltal egyrészt még erőteljesebben élem át a hiányt, másrészt pedig egyre nagyobb nyomás alatt vagyok, mígnem mind a nyomás, mind a hiány elviselhetetlenné válik, s én végül cselekedni fogok. A Teremtés ezzel nem „bosszantani" akar engem, hanem fájdalmasan továbblépésre, fejlődésre nógat, ha valahol blokkolom magam.” (Kurt Tepperwein: A szellemi törvények)

Mikor már teljesen világossá vált számomra, hogy ez nem egy jó társulás, először privátban majd nyilvánosan figyelmeztettem Andit, hogy nem ezt beszéltük meg. Ezután kezdődött, hogy már nemcsak a barátomat támadta a képlete alapján, hanem engem is. Kértem, hogy mutassa már meg a képletét, talán az a fair, ha ő tudja az enyémet, akkor én is hagy lássam, hogy mi motiválja. Persze nem kaptam meg tőle. És itt jön be nagyon a karma- az akkori társam egy előző életünkben római hadvezérként parancsot adott ki a druidák megölésére, engem megsebzett egy dárdával, és meg is haltam. Ezek előző életes utazások során, regressziós hipnózisban, képletből és ‘irracionálisan’ megérzésekből szépen felfejthető történetek. Aki bekerült rajtam és a szerelmem mellett még a történetbe, valószínű ott volt abban az előző életünkben. Nem a mostani élet történései itt a lényeg. Elmondhatjuk, hogy semmi nem az, aminek látszik. https://www.youtube.com/watch?v=-WxTiNYggJw

“Egy élet az általam lakott test fennmaradásának időtartama, az én öröklétem egy kis szakasza, egyetlen iskolai nap az élet iskolájában. Egy ilyen élet végén kioldom magam - a tudatomat - ebből a testből, és hazatérek, hogy tapasztalataimat feldolgozzam, hogy „a házi feladatomat" elkészítsem, és felkészüljek újabb tapasztalatokra - egy „új" életre egy újabb testben...Az élet értelme abban rejlik, hogy Igaz Valóm tökéletességét egyre tökéletesebben fejezzem ki, hogy mindig öntudatosan éljek, az élet teljességét engedjem önmagamon keresztül áramolni, és ekképpen valóban beteljesítsem a pillanatot. Az élet értelme az evolúció, azaz a kibontakozás, amely a beteljesüléshez vezet. Az élet egyetlen értelme a tapasztalatszerzés, amelyből felismerések születnek - ez az egyetlen, amit az életemből magammal vihetek, mivel mezítelenül jöttem, és mezítelenül is fogok távozni. Mindaz, amivel itt rendelkezem, azt kölcsönkapom az élettől, melyet előbb vagy utóbb, de legkésőbb ezen életem végén vissza kell adnom. Élni tehát annyit jelent: tanulni. Egyikünk sem „lóghat" az „élet iskolájából". A feladatom azonban nemcsak a tanulás, hanem az is, hogy amit megtanultam, azt éljem is. Nem holt tudást kell gyűjtögetni, hanem a tudatomat kell kitágítani - s ezzel együtt önmagamat - egészen addig, míg ismét mindent átfogóvá válok. Ez azonban csak akkor sikerül, ha a tanultakat harmóniába hozom az élettel. Amennyiben kudarcot vallok, szembe találom magam a sorssal. Létmegbízatásunk így hangzik: „Legyetek tökéletesek, miképpen tökéletes a ti Atyátok az égben!" Mihelyt keresni kezdek, az Úton vagyok. „Keressetek és találtok!" Az élet individuális értelme az, hogy felismerjem és beteljesítsem életem feladatát. Fel kell ismernem, hogy én magam vagyok a legfőbb feladat. A prenatális fázisban még egyszer átélem az egész addigi testi fejlődéstörténetet. Születésem után még egyszer átélem egész fejlődésemet. Születésem valójában csak ekkor zárul le, és válik lehetővé a továbblépés. A legtöbb ember azonban úgy hal meg, hogy egészen még meg sem született: szellemi megszületésük előtt távoznak. Ha nem dolgozunk önmagunkon, akkor rajtunk fognak dolgozni, és ha rendszeresen nem halljuk meg, amit meg kellene hallanunk, és nem látjuk meg, amit meg kellene látnunk, akkor ne csodálkozzunk azon, ha egy napon elveszítjük hallásunkat és látásunkat. Így jutunk el lassan, fokozatosan az „egymással szemben"-től az „egymás mellett"- en keresztül az „egymással"-ig. Eközben nemcsak azt tanuljuk meg, miként cselekedjünk a megfelelő módon, hanem azt is, hogy tegyük is meg, ami szükséges, viszont ne engedjük megtörténni, ami nem helyes. Azt is felismerjük, hogy az élet értelme nem az, hogy mostani énünket, egónkat boldoggá tegyük, hanem Igaz Valónkat kell boldoggá tennünk, azaz Igaz Valónk tökéletességét kell egyre tökéletesebben kifejezésre juttatni, s ekképpen harmóniában lenni a Teremtéssel. Boldog csak akkor lehetek, ha feltétel nélkül igent mondok az életre. Valahányszor szenvedek, ilyenkor mindig nemet mondok, vagy azt, hogy: „igen, de..."! Életem értelmét azonban csak akkor tudom beteljesíteni, ha felismerem, hogy mi az. Az életjátékot is adott szabályok szerint játsszuk. Valami olyasmi ez, mint a közlekedés. 

Az életjátékot szigorú szabályok szerint játsszák, mely szabályokat szellemi törvényeknek nevezünk. Ez egy olyan játék, melynek szabályait csak játék közben ismerhetjük meg. Az élet minden játékszere és minden lépése lehetőséget nyújt arra, hogy egy újabb szabályt megtapasztaljak, ám csak akkor, ha betartom a már megismert szabályokat. Ameddig élek, kénytelen vagyok együtt játszani, ám én döntöm el, hogy játékos avagy báb akarok-e lenni. Amint kinyitottam a játékban egy ajtót, azaz egy problémát, tehát egy életfeladatot megoldottam, eljutok a következő ponthoz, ahol ismét léphetek egyet. Mindaddig, amíg részt veszek az életjátékban, tehát én magam is lépek, ha rám kerül a sor, az élet is megteszi a maga következő lépését. Ám ha én nem lépek többet, akkor az élet sem lép, és a folyam megáll. Mihelyt leragadok valami, egy ember vagy egy helyzet mellett, zökken a játék. Ekkor szükségessé válik egy életlecke, én megkapom az élettől a „korrepetálást". Ha egy vesztes játszmát tovább játszom, mert az számomra kényelmesebb, vagy legalábbis úgy tűnik, ugyancsak elveszítem önmagam, hiszen valójában azért játszom, hogy bölcsebbé váljak, és a szeretet terén pluszpontokat gyűjtsek. E játék kulcsa ugyanis a szeretet, és a bölcsesség segítségével ismerem fel, hogyan kell ezt a kulcsot értelmesen használni. A szeretet és a bölcsesség minden ajtót megnyit nekem ebben az életjátékban. Mihelyt felismeri az ember, hogy az élet játék, nem panaszkodhat többé nehézségekre, gondokra, bajokra, hiszen éppen ez a játék értelme. Ha a partnerem egy sakkjátszmában vagy egy teniszmérkőzésen jót lép, illetve jót üt, nem panaszkodom, hiszen éppen ez motivál engem abban, hogy a játék során a legtöbbet hozzam ki önmagamból. Ha nincs jó partnerem, a játék hamarosan unalmassá válik. Ha mindig csak nyernénk, és soha senki nem követelne tőlünk semmit, képességeink hamarosan megkopnának, és végül csődöt mondanánk. Éppen az késztet engem nagyobb teljesítményre, amikor partnerem keményen megüti a labdát, vagy meglepő lépéssel áll elő. Az életben a „probléma" ugyanezt a célt szolgálja. Minden megoldott probléma újabb felismeréshez segít hozzá, melynek segítségével eggyel továbbléphetek a játékban. Igazi önismeret csak áldozatok árán lehetséges: mindazt feláldozom, ami nem tartozik Igaz Valómhoz, önvalómhoz, s végül így leszek végre önmagam. Csak midőn a mag lemond arról, hogy az maradjon, ami, akkor lehet belőle az, aminek lennie kell: egy növény. Csak mikor a báb elhal, születik meg a pillangó. Az életjáték állandó transzformáción alapul, amely csak elengedéssel és odaadással lehetséges. Ameddig játszom, hajt a vágy. Keresésben vagyok - keresem önmagam. Az életjátéknak ugyanis egyetlen értelme van: hogy hozzásegítsen valós létem titkának felfedéséhez. Elég, ha benső vágyamra hagyatkozom, s az elvezeti a lelkemet saját tökéletességem tudatához, vissza az örök egységbe.” (Kurt Teppenwein: A szellemi törvények )

Mióta Villányi Andrea kilépett a csoportunkból (abból, ahonnan felfejlesztette a mostani csoportját, az Asztrológiai kérdezz-feleleket, nagyon sok felelőtlen, etikátlan és a valósággal, a tényekkel nem megegyező kijelentést tett. Kirúgott nagyon sok barátomat, Lámpás tagot úgy hogy hozzá sem szóltak ott semmihez, semmilyen szabályt nem szegtek meg, mint ahogy én is úgy lettem törölve onnan. A tegnapi nap, a cicaharc csúcspontjaként egy cikket írt rólam, tele valótlan állításokkal, aminek a következményeit neki is viselnie kell, mint magát etikus és felelősségteljes asztrológusnak tartó emberként. (A jogi lépéseket meg fogom tenni, de állok elébe annak is, ha netalántán ő közben megtette volna. )

A 2000 éves élet halál harc mára sírós-röhögős cicaharccá változott, a múlt minden energiájával együtt megjelent most is, de kábé annak egy nagyon abszurd és béna változataként. Kb mint a Gyalogg galopp című filmben Camelot- “Áááááá, csak egy makett. “

Utánzata csak, ahol nem tudtuk néha eldönteni, hogy most sírjunk vagy röhögjünk : https://giphy.com/gifs/cute-kids-karate-oKPPd7MeXTOPC

“Életünket, miként az egész Teremtést, belső rend hatja át. Ezt a rendet a szellemi törvények határozzák meg, melyeknek saját ritmusuk van, s valamennyiünket a Teremtés ezen ritmusa hangol össze. Egész életünk különböző ritmusból áll: belégzés és kilégzés, ébrenlét és álom, aktivitás és pihenés. Egyik sincs meg a másik nélkül, együvé tartoznak, együtt alkotnak egy egészet, együtt adják életünk tartalmát. Fontos tehát, hogy ismerjük ezeket az örök törvényeket, hogy ritmusukat megfelelően fel tudjuk használni.”

Mik történnek ezekben a Napokban: 

“ ....Ebben a folyamatban Július 29 és 30, szombat és vasárnap fordulója, estéje volt a negatív crescendo, amikor is a Hold a Skorpió jegyébe lépett, ráadásul egy csiki-csukis fényszögbe, kvadrátba az említett Oroszlán Nappal és Marssal.

Amennyiben 29-30 szombat-vasárnap nem tudtunk aludni, rosszat álmodtunk, olyan dolog történt velünk vélt vagy valós okok alapján, ami a semmiből előpattant, és/vagy tekergett, az ennek a konstellációnak tudható be.

Ugyanígy, 30-a vasárnap a Holdcsomópontok elérik-elérték az Oroszlán és a Vízöntő jegyek 25-ik fokát, ahol is már teljesen a jegyek hatásai alá kerülnek.

Innentől, ettől a naptól még jobban nyílhat az olló aközött, hogy mi a Fantázia (Vízöntő) és mi a Valóság (Oroszlán). Hogy mi az, ami az Elménkben van (Vízöntő) és mi, ami a kézzelfogható, tényleges realitás (Oroszlán) része. Ettől a naptól énhatáraink egészséges, egyáltalán nem erőszakos (!) meghúzása a cél, és ezt úgy tudjuk megtenni, ha Valódi Életünk kezd lenni, azaz a Tények szintjén is történnek benne a dolgok, átláthatóan, kézzelfoghatóan, normálisan. Ha ez nem így van, elragadhatnak a Fantazmagóriák, Elménk hullámai, így törekedjünk az életünk klasszikus berendezésére és működtetésére, a Középpontunkra: innentől méginkább. https://www.facebook.com/images/emoji.php/v9/f4c/1/16/1f642.png:)

Július 29 és 30, szombat-vasárnap tehát amolyan mélypont most. Innen megyünk felfelé.” (Forrás Zöldkör)

Ha el szeretnétek mélyülni a szellemi törvényekben ajánlom a következő könyveket:

Kurt Teppenwein: A szellemi törvények

R. Dahlke: Agresszió, mint esély

Szepes Mária/ Raguel 7 tanítványa: A Mars szekere.

Raguel arkangyalról egy cikk: https://www.facebook.com/notes/spiritual-ganxta/arkangyalok/1084471715016792/

Amennyiben szeretnétek ti is a Lelki utak lámpása tagjai lenni, itt jelentkezhettek, nagyon jó kis banda verődött össze: https://www.facebook.com/groups/1206201749405888/?fref=ts

A blogomon még több cikket olvashattok Tőlem: http://karmakitchen22.blogspot.hu/

És az új projektem: SPIRITUAL GANXTA: ART&ASTROLOGY:  https://www.facebook.com/bacskovszkynora/?ref=ts&fref=ts

Amennyiben úgy gondoljátok, hogy aláírásotokkal szolidaritást vállalnátok a csoportunkat, a Lelki utak lámpását és személyemet ért támadások miatt, itt megtehetitek. 

Köszönöm.

Az üst arany című népmese - 3 értelmezés 3 asztrológustól

"A magyar népmese tulajdonsága, hogy teljes tisztaságában tükrözi az ősi tudás áthagyományozott egyetemességét. A mesének, az egész elvéből következően, nincs egyetlenegy értelmezési lehetősége. Bármilyen tetszőleges irányból megközelíthető - pl.: asztrológia, alkímia, jóga, sámánizmus, népi kozmológia -, minden esetben valóságos képet ad a Lét természetéről és az ember tudatában végrehajtandó szakrális feladatról. A mesei szimbólumok ezért jól értelmezhetőek a léturaló archaikus jelrendszereken keresztül, amelyek segítségével sok esetben megállapítható, hogy a mesei jelkép milyen szerepet tölt be. (….)”

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon túl (Dienes István szerint a hét törzsi területre ma azonban már csupán a mesebeli, irreális távolságra vonatkozik.), volt egy szegény ember.(Tejútcentrum- a szegény ember a Világügyelő. A mesék nem a földi világról, hanem az állatövi síkról mesélnek.) Ennek a szegény embernek annyi gyermeke volt, mind a rosta lika (Tejút csillagai), még eggyel annál is több. (Tejút- nyilas-ikrek –polaritás. A világfa (ősvallás-sámánok) a magyar néphitben a Tejút szimbóluma- rajta keresztül közlekedik a hős a három világ között. A Tejúton, azaz a „madarak útján” röpül a Hattyú, magyar néven: a „Köröszt”. Az elmúlt 2000 évben a téli és nyári napforduló a nyilas és az ikrek csillagképbe esik. A 2 fiú egy mesében mindig ezt a két pólust jelöli. Minden mese útmutatást ad arra, hogy „hol az átjáró a világok között”- mikor vannak azok a kozmikus idők, mikor szabad az átjárás, és ez a Napfordulók ideje, a 4 sarokpont. Télen a Nap tényleg az „alvilágban”, nyáron pedig a „felvilágban” tartózkodik. ) Igaz, hogy volt két kicsi gyenge tehene (Csodaszarvas az égen: sámán korra utal- és Szibériára. A rénszarvas az egyetlen szarvasféle, aminek a tehene is szarvat visel. Az ünő az agancsos tehén. A szarvast megkülönböztetett kultusz övezte Európában i.e. 30 és 12000-ben. A rénszarvas az egyetlen szarvasféle, ami háziasítható. A jég visszahúzódásával a rénszarvasok is északabbra vonultak, és ekkor a ló és a szarvasmarha került előtérbe. A lótenyésztő szkítákat a szarvas népének is nevezik. Ez az állat a magyarok őstörténetében játszott főszerepet, akkor amikor az ember még totemállatként, isteni lényként tekintettek rá.)

A gyenge tehén utalhat arra, hogy nincs ereje teljében – tél van- a sötétség, téli időszakban járunk.), de velük nem sokra ment. Ezért többször éheztek (bak- Szaturnusz), mint ahányszor jóllaktak (rák-Hold). Sóhajtozott is eleget a szegény ember: bár rendelne az Isten néki valami csudálatos úton-módon egy rakás pénzt.(Merkur-ikrek- Hermész) Egyszer kimegy a szegény ember a két kicsi tehenével a mezőre szántani, és amint ott szántogat (szűz), az ekéje (A Csodaszarvas az égen- a csodaszarvasmondákban a szarvasistennők égi mivolta szerintem nem szorul magyarázatra, a Napot, a Holdat, és a csillagokat viseli a testén. A szarvas jelképezheti az egész égboltot, vagy csillagképeket egy különleges konstellációban, vagy a Nap fogatát húzó állat, vagy pedig a szarvai a Napot jelképezik, és lehet a téli napforduló jelképe.) egyszer csak megakad valamiben úgy, hogy a kicsi tehenek meg se tudnak mozdulni. Erre a szegény ember kiemeli az ekét a földből, hát Uram-Teremtőm, ott áll egy nagy üst telis-teli arannyal. (Serleg csillagkép oroszlánnal,- Crater a latin neve- a Hydra- szűz és oroszlán mellett található. A görögök mitológiájaszerint ez a serleg az, amiben Apollón hajójának vize kellett volna hoznia. A holló azonban csak egy vízi kígyót hozott, és hazudott az istennek, aki haragjában a történet mindhárom szereplőjét az égre hajította.Más változat szerint Heliosz csodaserlege, amelyen Héraklész kétszer is hajózott, második alkalommal Gérüon egész marhacsordájával együtt. A konstelláció valóban jobban hasonlít serlegre, mint a kratérra, a görögök borkeverő edényére. Megjegyzés: a Cassiopeia-Perseus- Auriga csillagképegyüttes egy szarvasra emlékeztet.)

Úgy megörvendett erre a szegény ember, hogy örömében azt se tudta, hová legyen.(oroszlán- nyári napforduló: „a Nap megérzi, hogy lefele ballag az égi mezőn, és igen kemény lesz. A kánikula ideje. Aki nevelte, érlelte, most tövét szakítja a növénynek. Urunk színeváltozásának ünnepén a régi ember hite szerint, töve szakad minden növénynek, bennünk is. Nem szünik meg az élet, magban, gumóban sűrűsödik. A nap uralma, az uralkodó időszaka.”) De már most azon törte a fejét, mit is csináljon azzal a sok arannyal, hogy vigye haza? Gondolja magában, ha ilyen korán hazamegy a szántásból (szűz- Boldogasszony- a Szűz, az öreg ideje: már közel van a Teremtőhöz. Beéri kevés étellel, ruhával, nyelveken tud beszélni – ha elfogadja korát. Életében először megérti a feleségét. Az ember már nem akarja átváltoztatni. Ilyenkor megérti a gyereket, megérti a környezetet. Nem föltétlen ért egyet, de megérti. A türelem időszaka. A kisgyereknek nagy szüksége van az öregszülővel töltött időre - a még szűz, a már szűzzel. Kezd az osztatlan szent idő birtokába kerülni újra.), még a szomszédok észrevesznek valamit. (Még nem jött el az ideje…) Hát amint töprenkedik, odajön egy katona, s mikor meglátja a nagy üst aranyat, úgy elámul, hogy szeme-szája tátva marad. - Jaj, te szegény ember, mit csinálsz ezzel a temérdek arannyal? - kérdezi a szegény embertől. - Éppen ezen töröm a fejemet - feleli a szegény ember -, nem tudom, hogy ki vigye haza, mert én az ekével nem mehetek ilyen korán haza, a tehénkéimet pedig nem hagyhatom itt. (A Serleg csillagképnél járunk, nincs itt az ideje a szűznek, az ünnepé a főszerep- nyári napforduló) Mondja erre a katona:- Azért ugyan ne búsulj, te szegény ember, egy marok aranyért én jó szívvel hazaviszem az üstöt. A szegény ember mindjárt ki is vett egy jó marok aranyat az üstből, s odaadta a katonának. A katona pedig megfogta az üstöt, de alig bírta felemelni, olyan nehéz volt, s elindult vele lassan a falu felé. (Jupiter- nyilas- kentaur- a magyarok bolygója. A szegény ember előbb még jól elmagyarázta neki, hogy merrefelé lakik. (A Tejút közepe, vagy az őshaza. Az egység, az origó, ahonnan származunk). De a katonának kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy az üst aranyat a szegény ember házához vigye. Szegény legény volt ő is, az istenadta, hát gondolta, most utat ad a szegénységnek. Be sem tért a faluba, hanem tovább igyekezett, s meg sem állott a legközelebbi városig. Ott betért egy vendégfogadóba, az üst aranyat elrejtette az ágy alá, aztán magának különbnél különb ételeket és italokat rendelt. (Jupiteri bőség) Ezalatt a szegény ember is hazaérkezett a mezőről, s mondja az udvaron futkosó gyermekeinek:- No, gyermekeim, ezután immár nem leszünk mi szegények, ugye? Az Isten reánk tekintett, megelégelte nagy nyomorúságunkat, s adott egy nagy üst aranyat. Hát eldugtátok-e jól, nehogy valaki meglássa? (még nincs itt az ideje a napfényre kerülésnek) Erre kérdezték a gyermekek:- Hát hol van az a nagy üst arany, édesapánk? Mutassa meg nekünk is, hadd lássuk mi is. A szegény ember erre úgy megijedt, hogy szinte elállott a szava, és kérdi:- Hát egy katona nem hozta haza az üst aranyat? - Nem bizony - felelték a gyermekek. Nagyon megszomorodott erre a hírre a szegény ember, hogy az a hitvány katona úgy megcsalta, aztán nagy búsan elbeszélte, hogyan talált a földben egy nagy üst aranyat, hogyan adta oda a katonának - de már hiába beszélte, mert se az üst aranynak, se a katonának nem volt se híre, se hamva. Volt a szegény embernek három ügyes, okos leánya. (Nap anyja, Hold anyja, Szél anyja, voltaképpen a Nap-Hold-Esthajnalcsillag hármasságnak? ) Különösen a legkisebbik olyan eszes volt, hogy nagydarab helyen nem lehetett párját találni. Megszólal most a legkisebbik leány s mondja:- Azért egyet se búsuljon, édesapám, mert mi hárman leánytestvérek megkeressük azt a galád katonát, és visszahozzuk az üst aranyat. Feleli erre a szegény ember:- Én bizony nem bánom, édes leányaim, menjetek el, próbáljátok meg, hátha sikerül. El is indult a három leány mindjárt, s mennek egyenesen abba a városba, ahol a katona megszállott. 

(És itt elakadtam a meseértelmezésben, sokáig gondolkodtam a 3 lányon. Mi lehet? Vénusz, női minőség egyértelműen, de miért három? Vagy talán a Nap anyja, Hold anyja, Szél anyja, voltaképpen a Nap-Hold-Esthajnalcsillag hármassága?) Sehogy se állt össze a mese vége.)

Ott addig kérdezősködtek, míg ráakadtak. Be is mentek abba a fogadóba, ahol a katona mulatott, s köszöntek neki illedelmesen. Mindjárt nagy beszédbe is ereszkedtek a katonával. Egyszer kérdezi a katona a nagyobbik lánytól, hogy mi a neve? - Az én nevem Ihatnám - mondja a nagyobbik leány. - Hát a tied? - kérdezi a másiktól. - Az enyém Ittam-már - feleli a második leány. - Hát téged hogy hívnak? - kérdi a legkisebbiktől. - Engemet Fúrnék már-nak - mondja a legkisebbik lány. Amint így beszélgettek erről is, arról is, hát azon veszik észre magukat, hogy este lett. Erre a leányok megkérik szépen a katonát, engedje meg nekik, hogy ők is a vendégszobában aludhassanak, mert ilyen későn már nem indulhatnak haza. A katona jó szívvel meg is engedte, hogy az ő külön szobájában aludjanak. Le is fekszik a három lány egy ágyba, a katona meg egy másikba. A katona úgy elaludt egy szempillantás alatt, mint a bunda. A három leány csak ezt várta. Felkeltek szép halkan, lábujjhegyen körbejárták a szobát, s a legkisebbik leány addig matatott, tapogatott, hogy megtalálta az üst aranyat az ágy alatt. Szép csendesen kivették az üst aranyat az ágy alól, s kisurrantak az ajtón. Mikor aztán kinn voltak, futásnak eredtek, s meg sem álltak hazáig. Hajnalban felébred a katona, s kiáltja a legnagyobbik leánynak: - Ihatnám! Ihatnám! Beszól erre a kocsmáros:- Ha ihatnál, hozom mindjárt a bort. Hogy nem szól a nagyobbik leány, kiáltja a katona a másodiknak:- Ittam-már! Ittam-már! Éppen akkor érkezik a kocsmáros az ajtóhoz, s hallja, hogy mit kiált a katona, visszaszól:- No, ha ittál már, akkor visszaviszem a bort! De most már a katona sem veszi tréfára a dolgot, felül az ágyban, s még hangosabban kezdi kiáltani a legkisebbik leány nevét:- Futnék-már! Futnék-már! Meghallja ezt is a kocsmáros, és haragosan beszól az ajtón:- Nyisd ki az ajtót, mert innét addig el nem futsz, amíg ki nem fizeted, amit ittál! De már akkor a katona is talpon volt. Ment a leányok ágyához, de csak a hűlt helyüket találta. Keresi az üst aranyat, hát híre-hamva sincsen. Futni kezd a leányok után, de a kocsmáros megcsípi az ajtóban, s rákiált:- Hó, hó! Innét addig el nem szöksz, míg a sok adósságodat ki nem fizeted! Eleget szabadkozott a katona, hogy így, hogy úgy, a kocsmáros ügyet sem vetett a beszédjére, hanem még haragosabban kiáltott:- Nekem ne köntörfalazz, hanem fizess, azután futhatsz, amerre a szemeddel látsz! Hiszen jó szívvel fizetett volna a katona, hogy megszabadulhasson, s utána iramodjék a leányoknak, de nem volt egy árva krajcárja sem. Bizony, ha nem volt, fizetett a háta. A kocsmáros jól eldöngette, s kihajította a kocsmából. A szegény ember pedig házat épített minden gyermekének, s ezentúl volt mit aprítaniuk a tejbe.

A 3 lánynál elakadtam- mindenképp Vénusznak gondoltam, női szimbólumnak, de valahogy sehogy sem jött össze a cikk vége- hetekig agyaltam, míg segítséget kértem, ami meg is érkezett egy mesemondó, asztrológus képében, Gregus László írt kiegészítést (inkább egy más nézőpontbeli meseértelmezést).. és nagyon találónak gondolom.

„A meséket nem szoktam minden esetben értelmezni – amikor mesemondóként elmondok egy történetet, nem feltétlenül a szimbólumokat akarom elmesélni, sokkal inkább keresztülengedem magamon a meséket, és hagyom, hogy hassanak az emberekre, akik hallgatják. Sokkal inkább hiszek abban, hogy ami az asztrológiai szimbólumokban tükröződik, az egy univerzális mozgató erő, ami a mesékben is tetten érhető, mert a megszámlálhatatlanul sok mesemondó és mesehallgató átszűrte magán az örök bölcsességeket, és ezek megjelentek a mesékben. Így az én „értelmezésemben” a mesék a belső világ leképezései – a belső világé, melyre ugyan azok a törvények érvényesek, melyek az asztrológiában is megjelennek. 

Azért tartottam fontosnak ezt leírni, mert emiatt én az esetek többségében nem a konkrét csillagképekhez nyúlok vissza, amikor a mesei szimbólumokat próbálom értelmezni, hanem a belső világhoz. Leginkább Boldizsár Ildikó és Bajzáth Marcsi irányvonala áll hozzám a legközelebb, akik azt mondják, hogy a mesében minden szereplő egy-egy részünket testesíti meg, minden szereplő mi magunk vagyunk.

Ebben a rendszerben az első és legfontosabb kérdés az szokott lenni, hogy mi a konfliktus, mi löki ki a mesei szereplő(ke)t a (viszonylagos) harmóniából, mi az, ami elindítja az egész cselekményt. Az én értelmezésem szerint az, hogy bár a szegényembernek van két kis tehene, mégsem jut velük egyről a kettőre. Szerintem ez a mese a Bika szimbolikája körül forog, a Bika témáját járja körbe (is). A tehén számomra egyáltalán nem szarvas szimbólum. A szarvas mindenképpen a Nyilashoz tartozik – a tehén pedig a Bikához. A tehén nem olyan vad és fenséges állat, mint a szarvas – a tehén háziasított, tejet ad, táplál, és ráadásul ezzel művelik meg a földet, és ezek mind a Bikához kapcsolható témakörök. (Anyagi javak.) Az, hogy bár a mi emberünknek van két tehene (még ha kicsi gyengék is), és nem megy velük sokra, azt mutatja nekem, hogy a mesebeli Bika-hősünk nem tudja használni az energiáit, nem tudja kamatoztatni (még a tehenei is kicsik és gyengék). A Bika jegy adja a föld gazdagságát, hozzá tartozik a termékeny föld, és az, hogy emellett még éheznek is, bizony azt mutatja, hogy a Bika nem működik jól. Nem tud meg/eltartani és pénz után sóvárog (ami a Bika szemében az egyik legfontosabb értékmérő, amit folyamatosan birtokolni akar). Aztán elkezdi Isten segítségét kérni, kilép a saját kereteiből, így végül a mélyből ki tudja „fordítani” azt, ami érték – az üst aranyat. (Arany átvitt értelemben is, de mint anyagi javak is.) (Nekem a serleg helyett inkább a Bika szarva jutott az eszembe, mint üst szimbólum, amin a Nap az égi útján keresztülhalad – az üst, ami a Bika időszakában tele van arannyal.)

Viszont a Bika, amit megtalálja az aranyat, ahelyett, hogy minősége szerint működne tovább (folytatná a szántást), azon kezd gondolkodni, hogy mit csináljon az arannyal és hogyan tudná azonnal hazavinni. Nekem ez a rész pont nem a türelemről, hanem a türelmetlenségről szól. A Bika türelmes – ez a Bika viszont nem. Azonnal cselekedne, ahelyett, hogy várna. Miért nem ássa el az aranyat a földjén biztonságos helyre? Apránként vinné haza, akár darabról darabra – de nem, ő azonnal, az egész üstöt haza akarja vinni. Ragaszkodik hozzá és félti a kincset, még a szomszédoktól is és nem osztaná meg senkivel. A Pap Gábor-féle Napút/fejlődési út elemzés áll hozzám közel, így itt ennél a pontnál először arra gondoltam, hogy a történet innen a Kos irányába indul tovább – nem akar a szomszédok előtt mutatkozni (Ikrek), így meg is jelenik a másik oldal, a Kos (katona). A katona fel is ajánlja, hogy elviszi az üstöt, de alig bírja el – hiszen ez nem az ő „aranya”, nem az ő „értéke”. Úgy gondoltam először, hogy a mese akkor retrográd irányba fordul, a következő jegy a Halak lesz – és megjelennek a lányok. (Halak – kettős jegy, víz elem – több lány) Végül a katonát rászedik, és hazaviszik az aranyat, ami a Vízöntő leleményességének felelne meg. Azonban jobban végiggondoltam, és arra jutottam, hogy talán mégsem ez a mese iránya, mégis direkt irányba haladunk tovább, a Nap halad égi útján előre, és a következő jegyeknek kellene megjelenniük. 

A Bika nőies jegy – Vénusz az ura, a Hold emeltséggel bír ebben a jegyben, várható így, hogy meg is jelennek a lányok, akik hárman vannak. Miért hárman? Nekem furcsa, mert a lányok a mesékben ritkán járnak hármasban, inkább ketten szoktak lenni. Erre a kérdésre nem tudok megnyugtató választ adni, leginkább a Bika kettős női jellegéből tudom értelmezni, illetve a mese megjegyzi, hogy a legkisebb leány különösen eszes volt. A Bika nem az eszéről nevezetes – ez már a következő jegyet, az Ikreket idézi. (Eszembe jutott még a három lányról az ősi női hármasság – szűz-anya-banya, ami talán magyarázatot adhat a nevekre is: szűz – ihatnék (vágy), anya – ittam-már (beteljesedettség), banya – futnék-már (ez a név furfang, a csattanó a végén, a banya bölcsességéből és tudásából táplálkozik). Így a lányok minőségei: lány – Vénusz (ihatnék), anya – Hold (ittam-már), banya – ez egy kicsit kilóg így a sorból, mert akkor ez egy Ikrek, merkúri minőséget kap. Ennél jobb ötletem nincs most erre a hármasságra.) A három lány így útra kel (Ikrek), hogy megkeresse a katonát (a Kos minőség megrekedt, nem változott át a Bika minőséggé, de a marsikus energia próbálja a Bika kincseket tovább vinni magával), meg is találják és álneveket használnak előtte (Ikrek), hogy becsapják (Ikrek). Lassan rájuk esteledik, és ezzel áttérünk a Rák jegyébe. A Kos/Mars minőség hiába szállt meg itt, nagyon nem érzi otthon magát, gyenge (Mars esésben a Rákban). A lányok könnyen túljárnak az eszén és elviszik az aranyat. Míg a katona egyedül alig bírja vinni az aranyat, a három „gyönge” lány csak felkapja az üstöt, és futnak vele hazáig.

Amúgy gyanítom, hogy a katona nem csak szívbéli jóságból engedi be a lányokat a szobájába. Abban a világban, ahol egy lánynak az erénye volt a legfőbb kincse, szinte elképzelhetetlen számomra, hogy felügyelet nélkül három lány egy szobában aludjon egy férfi emberrel. Itt bizony kőkemény csábítás lehet a háttérben – a vénuszi energiák elcsavarják a (legyengült) Mars fejét. És nem fiúk indulnak a katona után (miért?), hanem lányok, ami számomra megint a Bika témát, (kicsit a női témát) erősíti ismét. Élek a gyanúval, hogy a mesébe ezen a szakaszon bele lett nyúlva, aki lejegyezte, az gyerekesítette, a „pikáns” utalásokat kiemelte. Lehet, hogy valódi aktusra nem kerül sor az éjszaka folyamán, de számomra ebben a jelenetben megjelenik a csábítás – mindkét oldalról, de (mivel egy Bika meséről van most szó) a női energiák győzedelmeskednek, a Bika megtanul élni energiáival. És tulajdonképpen megtanulja a fejét is használni, nem csak az ösztöneit. 

Reggel a kocsmáros (Rák-Bak tengely – Szaturnusz) bizony benyújtja a számlát. A lányok pedig hazaviszik az aranyat, és gazdagon élnek tovább – tulajdonképpen átlépünk az Oroszlán minőségbe, a kiteljesedés és a gazdagság minőségébe.

Én így látom ezt a mesét asztrológiailag – és persze lehetne még nagyon sok mélységet találni benne, de hirtelenjében ezek jutottak az eszembe.”

Aztán kaptam még egy értelmezést, Trekovanicz Attila asztrológustól is címszavakban: „A téma: Vénusz - pénzzel bánás, lányok, szex női oldala A bácsi: Szaturnusz Bikában - feladata megtanulni a Bika felső szintjét, azaz anyag nélküli biztonságot (ha van adok, ha nincs kapok, így mindig van)

Marhák - Bika, anyagiak nem működik

Kincs - Ima, feltolja lelki szintre Szatit, jön a kincs, Vénusz, ami Bika.

Bácsi aggódik, el akarja rejteni, visszaesik bika középső szintre. Nem akarja megosztani - 8-as ház (szex).

Katona - ikrek mars (nem kos, mert akkor elvenné erővel), trükközik, ellopja, de nem óvatos

Lányok - Vénusz Ikrek (ravaszak, utaznak, de nem messze, trükköznek, nem kötődnek)

Kocsma - Ikrek (dumálás, információ csere, itt trükközik ki a katonát), 8-as ház (katona hitelben iszik, szexelni kellene este a szobában)

Kocsmáros - Szaturnusz Ikrekben (Hitelesnek kell lenni, azaz felső szintű ikrek mind a két értelemben), de a katona csaló, nem hiteles, ezért neveli Szaturnusz középső szinten (hitel behajtása)

Apa visszakapja kincset, mert bízott a lányokban - megtanulta a leckét, ezután mindig van biztonság Bika felső szint

Tehát Bika, Ikrek, Mars, Vénusz, Szaturnusz, 2-es és 8-as ház.”

Láthatjuk, hogy ahányan vagyunk,annyi értelmezés lehetséges. Mindenki kitalálhatja, hogy neki mit üzen a mese.Mindhárom igaz! Aki nem hiszi, járjon utána! Az én mesém vége még nyitott. Lehet hogy így is hagyom. Vagy majd egyszer rátalálok.

Megjegyzés: mikor megjelent a cikk, rögtön kaptam válasz a 3 lányra Rab Jánostól: Egy lehetséges értelmezés a 3 leányra:A 3-as jupiteri szám, és mivel lányok, negatív polaritásban, tehát lényegében Halak (vagy mint a Neptun azaz a Vénusz magasabb oktávja). Ami azért jó, mert itt egy önként vállalt áldozat jelenik meg a mesében, mely szerint a katonától (szűz analógia), visszaszerzik az üst aranyat (arányt).

Megjegyzés kettő: Diamant Melindától: rögtön az jutott eszembe, amint vetsz, úgy aratsz. Azt kapsz amit adsz. Az univerzum törvényei harmóniára törekszenek. És meg lett a végére. A három lány szent háromság. Mint tudjuk a hármas szám mese számok egyike.

A lányok neve akar tükrözheti a múlt jelen jövő harmadát is . Amit a mesékben valaként szoktak emlegetni.A katonának azért nehéz az üst arany, mert nem tisztességes úton szerezte e vagyont. A kos általában is nehezen viseli az igazságtalanságot így mélyen a lelkében érezte, hogy nem helyes amit tett. A lányoknak ezért volt könnyű az üst, hiszen apjuknak szerezték vissza.

Megjegyzés 3: Szeszak Sándortól- Nekem a három lányról, az Orion öv három csillaga jut eszembe. Ami bizonyára energetikailag téves képzet részemről, hogy ha eme három csillag, a három királyra utal, ami ügye ha király akkor férfi energia. Azt hallottam, hogy most már a Foton övben száguldozunk egyébként, ahol eme csillagok is találhatók. A paraszt bácsi amilyen szorgalmas volt, olyan naiv vagy mondhatnám mai szóhasználattal hülyének, baleknak is. Aki ilyen az nem érdemli meg a szerencséjét, (ha a váratlan gazdagság, szerencsét jelent). Még jó, hogy volt három, életre való leánya, akikről lesűt, hogy már sokkal ravaszabbak jó apjuknál. Ők már egy nemzedékkel életre valóbbak, mint az ősük. Csellel, furmányal, bájjal és bájitallal élnek, hogy visszaszerezzék azt amit a balga apjuk, ebek harmincadjára engedett. Érdekes a harmadik legkisebb leány neve az elején, "Furhatnék" (izélhetnék is ha kell)  majd a magyarázatban már "Futhatnék" lesz a kedvesből, aki a katonának nem maradt éppen egy kedves emlék.  Szerencsére máig is élnek, ha meg nem haltak.  Ez a mese a túlélésről is szól.

2017. július 6.                                                                                   Bacskovszky Nóra

Ha kapcsolatba szeretnétek lépni velem a Lelki utak lámpása nevű segítő csoportomban megtehetitek:https://www.facebook.com/groups/1206201749405888/?fref=ts