2015. október 2., péntek

Kő kövön


Első. A kavicsasszony..

Mikor egyedül vagy, 
Lehull hozzád  egy kis csillag.
Hófehér gyöngyök vezessenek,
Mint jó vándort a fehér kövek.

...egyik lélekállapotom- minden megáll, bemerevedik, és nem mozdul semmi. Mikor akkora a csönd, hogy félsz- .....Amúgy, meg mint egy Willendorfi Vénusz....Kettősségem benne van a rajzban- ez adja meg a feszültséget.. A felszín alatt minden mozog, látszólag viszont nem történik semmi. Kell ilyenkor a védelmező burok.

Második. a mesekő...


Lelkem tavába kövek hullanak,
A fájdalomnak nehéz kövei,
A felviharzó tompa csobbanást
Sok apró hullámgyűrű követi.
(Reményik Sándor)


Ez lényegében egy kő alakú mesekönyv. Ami nem funkcionális, ezért lehet sok mindenre használni. Elsősorban este körbeüli a család a követ, és  elkezdődik a mese.. Először még rajta van a mese a kövön- majd egy idő után a szülők, nagyszülők veszik át a mesélő szerepét, és találják ki a mese folytatását. Másodsorban lehet ajtótámasz, levélnehezék, dísz, télen ágymelegítő a takaró alá, ha előtte felmelegítettük a sütőben. (A kép még égetés előtt készült.)

Harmadik. önarckép a Szentbékállai sámánavató hely kövén


Talán a börtön falain át érzett szerelem ,a nagy szerelem. Az imádság addig termékeny, amíg nem ad rá választ az Isten.Az éles kövek meg a tövisbokrok táplálják a szerelmet . (Antoine de Saint- Exupéry)
 Szabad asszociáció: Norvégia,druida papnő, sámán, mágia, erő, fényt hozó...

Negyedik. kereszt az Ördög-árokból hozott kövemen

Valaki így szólt a kövekhez."Legyetek emberiek".
A kövek válaszoltak: "Még nem vagyunk elég kemények." 
Amulettként használom. Mindig kint van a lakás egy látható helyen, úgy mint a házi áldás.

Ötödik. Sajó partról hozott köveim  a teraszon

Az élettelen tárgyak- sziklák, kövek, dombok, porszemek - tartósabbak, mint mi vagyunk, igaz, csiszolódnak, kopnak, felőrlődnek, átalakulnak, jobban illeszkednek ebbe az univerzumba mint mi. (Hankiss Elemér)


    
Kövek vesznek körül, a lakás minden pontján, udvaron, teraszon- mindenhol- lenyűgöznek változatos formáikkal, szeretem kézbe venni őket- van ami pont bele illik, jó rá rajzolni, kacsázni,  vagy akár csak bedobni a vízbe.. 
Érzem a mozdulatlanságukban az erőt, a kint és bent feszültségét..


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése