Az üst arany című népmese - 3 értelmezés 3 asztrológustól

"A magyar népmese tulajdonsága, hogy teljes tisztaságában tükrözi az ősi tudás áthagyományozott egyetemességét. A mesének, az egész elvéből következően, nincs egyetlenegy értelmezési lehetősége. Bármilyen tetszőleges irányból megközelíthető - pl.: asztrológia, alkímia, jóga, sámánizmus, népi kozmológia -, minden esetben valóságos képet ad a Lét természetéről és az ember tudatában végrehajtandó szakrális feladatról. A mesei szimbólumok ezért jól értelmezhetőek a léturaló archaikus jelrendszereken keresztül, amelyek segítségével sok esetben megállapítható, hogy a mesei jelkép milyen szerepet tölt be. (….)”

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon túl (Dienes István szerint a hét törzsi területre ma azonban már csupán a mesebeli, irreális távolságra vonatkozik.), volt egy szegény ember.(Tejútcentrum- a szegény ember a Világügyelő. A mesék nem a földi világról, hanem az állatövi síkról mesélnek.) Ennek a szegény embernek annyi gyermeke volt, mind a rosta lika (Tejút csillagai), még eggyel annál is több. (Tejút- nyilas-ikrek –polaritás. A világfa (ősvallás-sámánok) a magyar néphitben a Tejút szimbóluma- rajta keresztül közlekedik a hős a három világ között. A Tejúton, azaz a „madarak útján” röpül a Hattyú, magyar néven: a „Köröszt”. Az elmúlt 2000 évben a téli és nyári napforduló a nyilas és az ikrek csillagképbe esik. A 2 fiú egy mesében mindig ezt a két pólust jelöli. Minden mese útmutatást ad arra, hogy „hol az átjáró a világok között”- mikor vannak azok a kozmikus idők, mikor szabad az átjárás, és ez a Napfordulók ideje, a 4 sarokpont. Télen a Nap tényleg az „alvilágban”, nyáron pedig a „felvilágban” tartózkodik. ) Igaz, hogy volt két kicsi gyenge tehene (Csodaszarvas az égen: sámán korra utal- és Szibériára. A rénszarvas az egyetlen szarvasféle, aminek a tehene is szarvat visel. Az ünő az agancsos tehén. A szarvast megkülönböztetett kultusz övezte Európában i.e. 30 és 12000-ben. A rénszarvas az egyetlen szarvasféle, ami háziasítható. A jég visszahúzódásával a rénszarvasok is északabbra vonultak, és ekkor a ló és a szarvasmarha került előtérbe. A lótenyésztő szkítákat a szarvas népének is nevezik. Ez az állat a magyarok őstörténetében játszott főszerepet, akkor amikor az ember még totemállatként, isteni lényként tekintettek rá.)

A gyenge tehén utalhat arra, hogy nincs ereje teljében – tél van- a sötétség, téli időszakban járunk.), de velük nem sokra ment. Ezért többször éheztek (bak- Szaturnusz), mint ahányszor jóllaktak (rák-Hold). Sóhajtozott is eleget a szegény ember: bár rendelne az Isten néki valami csudálatos úton-módon egy rakás pénzt.(Merkur-ikrek- Hermész) Egyszer kimegy a szegény ember a két kicsi tehenével a mezőre szántani, és amint ott szántogat (szűz), az ekéje (A Csodaszarvas az égen- a csodaszarvasmondákban a szarvasistennők égi mivolta szerintem nem szorul magyarázatra, a Napot, a Holdat, és a csillagokat viseli a testén. A szarvas jelképezheti az egész égboltot, vagy csillagképeket egy különleges konstellációban, vagy a Nap fogatát húzó állat, vagy pedig a szarvai a Napot jelképezik, és lehet a téli napforduló jelképe.) egyszer csak megakad valamiben úgy, hogy a kicsi tehenek meg se tudnak mozdulni. Erre a szegény ember kiemeli az ekét a földből, hát Uram-Teremtőm, ott áll egy nagy üst telis-teli arannyal. (Serleg csillagkép oroszlánnal,- Crater a latin neve- a Hydra- szűz és oroszlán mellett található. A görögök mitológiájaszerint ez a serleg az, amiben Apollón hajójának vize kellett volna hoznia. A holló azonban csak egy vízi kígyót hozott, és hazudott az istennek, aki haragjában a történet mindhárom szereplőjét az égre hajította.Más változat szerint Heliosz csodaserlege, amelyen Héraklész kétszer is hajózott, második alkalommal Gérüon egész marhacsordájával együtt. A konstelláció valóban jobban hasonlít serlegre, mint a kratérra, a görögök borkeverő edényére. Megjegyzés: a Cassiopeia-Perseus- Auriga csillagképegyüttes egy szarvasra emlékeztet.)

Úgy megörvendett erre a szegény ember, hogy örömében azt se tudta, hová legyen.(oroszlán- nyári napforduló: „a Nap megérzi, hogy lefele ballag az égi mezőn, és igen kemény lesz. A kánikula ideje. Aki nevelte, érlelte, most tövét szakítja a növénynek. Urunk színeváltozásának ünnepén a régi ember hite szerint, töve szakad minden növénynek, bennünk is. Nem szünik meg az élet, magban, gumóban sűrűsödik. A nap uralma, az uralkodó időszaka.”) De már most azon törte a fejét, mit is csináljon azzal a sok arannyal, hogy vigye haza? Gondolja magában, ha ilyen korán hazamegy a szántásból (szűz- Boldogasszony- a Szűz, az öreg ideje: már közel van a Teremtőhöz. Beéri kevés étellel, ruhával, nyelveken tud beszélni – ha elfogadja korát. Életében először megérti a feleségét. Az ember már nem akarja átváltoztatni. Ilyenkor megérti a gyereket, megérti a környezetet. Nem föltétlen ért egyet, de megérti. A türelem időszaka. A kisgyereknek nagy szüksége van az öregszülővel töltött időre - a még szűz, a már szűzzel. Kezd az osztatlan szent idő birtokába kerülni újra.), még a szomszédok észrevesznek valamit. (Még nem jött el az ideje…) Hát amint töprenkedik, odajön egy katona, s mikor meglátja a nagy üst aranyat, úgy elámul, hogy szeme-szája tátva marad. - Jaj, te szegény ember, mit csinálsz ezzel a temérdek arannyal? - kérdezi a szegény embertől. - Éppen ezen töröm a fejemet - feleli a szegény ember -, nem tudom, hogy ki vigye haza, mert én az ekével nem mehetek ilyen korán haza, a tehénkéimet pedig nem hagyhatom itt. (A Serleg csillagképnél járunk, nincs itt az ideje a szűznek, az ünnepé a főszerep- nyári napforduló) Mondja erre a katona:- Azért ugyan ne búsulj, te szegény ember, egy marok aranyért én jó szívvel hazaviszem az üstöt. A szegény ember mindjárt ki is vett egy jó marok aranyat az üstből, s odaadta a katonának. A katona pedig megfogta az üstöt, de alig bírta felemelni, olyan nehéz volt, s elindult vele lassan a falu felé. (Jupiter- nyilas- kentaur- a magyarok bolygója. A szegény ember előbb még jól elmagyarázta neki, hogy merrefelé lakik. (A Tejút közepe, vagy az őshaza. Az egység, az origó, ahonnan származunk). De a katonának kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy az üst aranyat a szegény ember házához vigye. Szegény legény volt ő is, az istenadta, hát gondolta, most utat ad a szegénységnek. Be sem tért a faluba, hanem tovább igyekezett, s meg sem állott a legközelebbi városig. Ott betért egy vendégfogadóba, az üst aranyat elrejtette az ágy alá, aztán magának különbnél különb ételeket és italokat rendelt. (Jupiteri bőség) Ezalatt a szegény ember is hazaérkezett a mezőről, s mondja az udvaron futkosó gyermekeinek:- No, gyermekeim, ezután immár nem leszünk mi szegények, ugye? Az Isten reánk tekintett, megelégelte nagy nyomorúságunkat, s adott egy nagy üst aranyat. Hát eldugtátok-e jól, nehogy valaki meglássa? (még nincs itt az ideje a napfényre kerülésnek) Erre kérdezték a gyermekek:- Hát hol van az a nagy üst arany, édesapánk? Mutassa meg nekünk is, hadd lássuk mi is. A szegény ember erre úgy megijedt, hogy szinte elállott a szava, és kérdi:- Hát egy katona nem hozta haza az üst aranyat? - Nem bizony - felelték a gyermekek. Nagyon megszomorodott erre a hírre a szegény ember, hogy az a hitvány katona úgy megcsalta, aztán nagy búsan elbeszélte, hogyan talált a földben egy nagy üst aranyat, hogyan adta oda a katonának - de már hiába beszélte, mert se az üst aranynak, se a katonának nem volt se híre, se hamva. Volt a szegény embernek három ügyes, okos leánya. (Nap anyja, Hold anyja, Szél anyja, voltaképpen a Nap-Hold-Esthajnalcsillag hármasságnak? ) Különösen a legkisebbik olyan eszes volt, hogy nagydarab helyen nem lehetett párját találni. Megszólal most a legkisebbik leány s mondja:- Azért egyet se búsuljon, édesapám, mert mi hárman leánytestvérek megkeressük azt a galád katonát, és visszahozzuk az üst aranyat. Feleli erre a szegény ember:- Én bizony nem bánom, édes leányaim, menjetek el, próbáljátok meg, hátha sikerül. El is indult a három leány mindjárt, s mennek egyenesen abba a városba, ahol a katona megszállott. 

(És itt elakadtam a meseértelmezésben, sokáig gondolkodtam a 3 lányon. Mi lehet? Vénusz, női minőség egyértelműen, de miért három? Vagy talán a Nap anyja, Hold anyja, Szél anyja, voltaképpen a Nap-Hold-Esthajnalcsillag hármassága?) Sehogy se állt össze a mese vége.)

Ott addig kérdezősködtek, míg ráakadtak. Be is mentek abba a fogadóba, ahol a katona mulatott, s köszöntek neki illedelmesen. Mindjárt nagy beszédbe is ereszkedtek a katonával. Egyszer kérdezi a katona a nagyobbik lánytól, hogy mi a neve? - Az én nevem Ihatnám - mondja a nagyobbik leány. - Hát a tied? - kérdezi a másiktól. - Az enyém Ittam-már - feleli a második leány. - Hát téged hogy hívnak? - kérdi a legkisebbiktől. - Engemet Fúrnék már-nak - mondja a legkisebbik lány. Amint így beszélgettek erről is, arról is, hát azon veszik észre magukat, hogy este lett. Erre a leányok megkérik szépen a katonát, engedje meg nekik, hogy ők is a vendégszobában aludhassanak, mert ilyen későn már nem indulhatnak haza. A katona jó szívvel meg is engedte, hogy az ő külön szobájában aludjanak. Le is fekszik a három lány egy ágyba, a katona meg egy másikba. A katona úgy elaludt egy szempillantás alatt, mint a bunda. A három leány csak ezt várta. Felkeltek szép halkan, lábujjhegyen körbejárták a szobát, s a legkisebbik leány addig matatott, tapogatott, hogy megtalálta az üst aranyat az ágy alatt. Szép csendesen kivették az üst aranyat az ágy alól, s kisurrantak az ajtón. Mikor aztán kinn voltak, futásnak eredtek, s meg sem álltak hazáig. Hajnalban felébred a katona, s kiáltja a legnagyobbik leánynak: - Ihatnám! Ihatnám! Beszól erre a kocsmáros:- Ha ihatnál, hozom mindjárt a bort. Hogy nem szól a nagyobbik leány, kiáltja a katona a másodiknak:- Ittam-már! Ittam-már! Éppen akkor érkezik a kocsmáros az ajtóhoz, s hallja, hogy mit kiált a katona, visszaszól:- No, ha ittál már, akkor visszaviszem a bort! De most már a katona sem veszi tréfára a dolgot, felül az ágyban, s még hangosabban kezdi kiáltani a legkisebbik leány nevét:- Futnék-már! Futnék-már! Meghallja ezt is a kocsmáros, és haragosan beszól az ajtón:- Nyisd ki az ajtót, mert innét addig el nem futsz, amíg ki nem fizeted, amit ittál! De már akkor a katona is talpon volt. Ment a leányok ágyához, de csak a hűlt helyüket találta. Keresi az üst aranyat, hát híre-hamva sincsen. Futni kezd a leányok után, de a kocsmáros megcsípi az ajtóban, s rákiált:- Hó, hó! Innét addig el nem szöksz, míg a sok adósságodat ki nem fizeted! Eleget szabadkozott a katona, hogy így, hogy úgy, a kocsmáros ügyet sem vetett a beszédjére, hanem még haragosabban kiáltott:- Nekem ne köntörfalazz, hanem fizess, azután futhatsz, amerre a szemeddel látsz! Hiszen jó szívvel fizetett volna a katona, hogy megszabadulhasson, s utána iramodjék a leányoknak, de nem volt egy árva krajcárja sem. Bizony, ha nem volt, fizetett a háta. A kocsmáros jól eldöngette, s kihajította a kocsmából. A szegény ember pedig házat épített minden gyermekének, s ezentúl volt mit aprítaniuk a tejbe.

A 3 lánynál elakadtam- mindenképp Vénusznak gondoltam, női szimbólumnak, de valahogy sehogy sem jött össze a cikk vége- hetekig agyaltam, míg segítséget kértem, ami meg is érkezett egy mesemondó, asztrológus képében, Gregus László írt kiegészítést (inkább egy más nézőpontbeli meseértelmezést).. és nagyon találónak gondolom.

„A meséket nem szoktam minden esetben értelmezni – amikor mesemondóként elmondok egy történetet, nem feltétlenül a szimbólumokat akarom elmesélni, sokkal inkább keresztülengedem magamon a meséket, és hagyom, hogy hassanak az emberekre, akik hallgatják. Sokkal inkább hiszek abban, hogy ami az asztrológiai szimbólumokban tükröződik, az egy univerzális mozgató erő, ami a mesékben is tetten érhető, mert a megszámlálhatatlanul sok mesemondó és mesehallgató átszűrte magán az örök bölcsességeket, és ezek megjelentek a mesékben. Így az én „értelmezésemben” a mesék a belső világ leképezései – a belső világé, melyre ugyan azok a törvények érvényesek, melyek az asztrológiában is megjelennek. 

Azért tartottam fontosnak ezt leírni, mert emiatt én az esetek többségében nem a konkrét csillagképekhez nyúlok vissza, amikor a mesei szimbólumokat próbálom értelmezni, hanem a belső világhoz. Leginkább Boldizsár Ildikó és Bajzáth Marcsi irányvonala áll hozzám a legközelebb, akik azt mondják, hogy a mesében minden szereplő egy-egy részünket testesíti meg, minden szereplő mi magunk vagyunk.

Ebben a rendszerben az első és legfontosabb kérdés az szokott lenni, hogy mi a konfliktus, mi löki ki a mesei szereplő(ke)t a (viszonylagos) harmóniából, mi az, ami elindítja az egész cselekményt. Az én értelmezésem szerint az, hogy bár a szegényembernek van két kis tehene, mégsem jut velük egyről a kettőre. Szerintem ez a mese a Bika szimbolikája körül forog, a Bika témáját járja körbe (is). A tehén számomra egyáltalán nem szarvas szimbólum. A szarvas mindenképpen a Nyilashoz tartozik – a tehén pedig a Bikához. A tehén nem olyan vad és fenséges állat, mint a szarvas – a tehén háziasított, tejet ad, táplál, és ráadásul ezzel művelik meg a földet, és ezek mind a Bikához kapcsolható témakörök. (Anyagi javak.) Az, hogy bár a mi emberünknek van két tehene (még ha kicsi gyengék is), és nem megy velük sokra, azt mutatja nekem, hogy a mesebeli Bika-hősünk nem tudja használni az energiáit, nem tudja kamatoztatni (még a tehenei is kicsik és gyengék). A Bika jegy adja a föld gazdagságát, hozzá tartozik a termékeny föld, és az, hogy emellett még éheznek is, bizony azt mutatja, hogy a Bika nem működik jól. Nem tud meg/eltartani és pénz után sóvárog (ami a Bika szemében az egyik legfontosabb értékmérő, amit folyamatosan birtokolni akar). Aztán elkezdi Isten segítségét kérni, kilép a saját kereteiből, így végül a mélyből ki tudja „fordítani” azt, ami érték – az üst aranyat. (Arany átvitt értelemben is, de mint anyagi javak is.) (Nekem a serleg helyett inkább a Bika szarva jutott az eszembe, mint üst szimbólum, amin a Nap az égi útján keresztülhalad – az üst, ami a Bika időszakában tele van arannyal.)

Viszont a Bika, amit megtalálja az aranyat, ahelyett, hogy minősége szerint működne tovább (folytatná a szántást), azon kezd gondolkodni, hogy mit csináljon az arannyal és hogyan tudná azonnal hazavinni. Nekem ez a rész pont nem a türelemről, hanem a türelmetlenségről szól. A Bika türelmes – ez a Bika viszont nem. Azonnal cselekedne, ahelyett, hogy várna. Miért nem ássa el az aranyat a földjén biztonságos helyre? Apránként vinné haza, akár darabról darabra – de nem, ő azonnal, az egész üstöt haza akarja vinni. Ragaszkodik hozzá és félti a kincset, még a szomszédoktól is és nem osztaná meg senkivel. A Pap Gábor-féle Napút/fejlődési út elemzés áll hozzám közel, így itt ennél a pontnál először arra gondoltam, hogy a történet innen a Kos irányába indul tovább – nem akar a szomszédok előtt mutatkozni (Ikrek), így meg is jelenik a másik oldal, a Kos (katona). A katona fel is ajánlja, hogy elviszi az üstöt, de alig bírja el – hiszen ez nem az ő „aranya”, nem az ő „értéke”. Úgy gondoltam először, hogy a mese akkor retrográd irányba fordul, a következő jegy a Halak lesz – és megjelennek a lányok. (Halak – kettős jegy, víz elem – több lány) Végül a katonát rászedik, és hazaviszik az aranyat, ami a Vízöntő leleményességének felelne meg. Azonban jobban végiggondoltam, és arra jutottam, hogy talán mégsem ez a mese iránya, mégis direkt irányba haladunk tovább, a Nap halad égi útján előre, és a következő jegyeknek kellene megjelenniük. 

A Bika nőies jegy – Vénusz az ura, a Hold emeltséggel bír ebben a jegyben, várható így, hogy meg is jelennek a lányok, akik hárman vannak. Miért hárman? Nekem furcsa, mert a lányok a mesékben ritkán járnak hármasban, inkább ketten szoktak lenni. Erre a kérdésre nem tudok megnyugtató választ adni, leginkább a Bika kettős női jellegéből tudom értelmezni, illetve a mese megjegyzi, hogy a legkisebb leány különösen eszes volt. A Bika nem az eszéről nevezetes – ez már a következő jegyet, az Ikreket idézi. (Eszembe jutott még a három lányról az ősi női hármasság – szűz-anya-banya, ami talán magyarázatot adhat a nevekre is: szűz – ihatnék (vágy), anya – ittam-már (beteljesedettség), banya – futnék-már (ez a név furfang, a csattanó a végén, a banya bölcsességéből és tudásából táplálkozik). Így a lányok minőségei: lány – Vénusz (ihatnék), anya – Hold (ittam-már), banya – ez egy kicsit kilóg így a sorból, mert akkor ez egy Ikrek, merkúri minőséget kap. Ennél jobb ötletem nincs most erre a hármasságra.) A három lány így útra kel (Ikrek), hogy megkeresse a katonát (a Kos minőség megrekedt, nem változott át a Bika minőséggé, de a marsikus energia próbálja a Bika kincseket tovább vinni magával), meg is találják és álneveket használnak előtte (Ikrek), hogy becsapják (Ikrek). Lassan rájuk esteledik, és ezzel áttérünk a Rák jegyébe. A Kos/Mars minőség hiába szállt meg itt, nagyon nem érzi otthon magát, gyenge (Mars esésben a Rákban). A lányok könnyen túljárnak az eszén és elviszik az aranyat. Míg a katona egyedül alig bírja vinni az aranyat, a három „gyönge” lány csak felkapja az üstöt, és futnak vele hazáig.

Amúgy gyanítom, hogy a katona nem csak szívbéli jóságból engedi be a lányokat a szobájába. Abban a világban, ahol egy lánynak az erénye volt a legfőbb kincse, szinte elképzelhetetlen számomra, hogy felügyelet nélkül három lány egy szobában aludjon egy férfi emberrel. Itt bizony kőkemény csábítás lehet a háttérben – a vénuszi energiák elcsavarják a (legyengült) Mars fejét. És nem fiúk indulnak a katona után (miért?), hanem lányok, ami számomra megint a Bika témát, (kicsit a női témát) erősíti ismét. Élek a gyanúval, hogy a mesébe ezen a szakaszon bele lett nyúlva, aki lejegyezte, az gyerekesítette, a „pikáns” utalásokat kiemelte. Lehet, hogy valódi aktusra nem kerül sor az éjszaka folyamán, de számomra ebben a jelenetben megjelenik a csábítás – mindkét oldalról, de (mivel egy Bika meséről van most szó) a női energiák győzedelmeskednek, a Bika megtanul élni energiáival. És tulajdonképpen megtanulja a fejét is használni, nem csak az ösztöneit. 

Reggel a kocsmáros (Rák-Bak tengely – Szaturnusz) bizony benyújtja a számlát. A lányok pedig hazaviszik az aranyat, és gazdagon élnek tovább – tulajdonképpen átlépünk az Oroszlán minőségbe, a kiteljesedés és a gazdagság minőségébe.

Én így látom ezt a mesét asztrológiailag – és persze lehetne még nagyon sok mélységet találni benne, de hirtelenjében ezek jutottak az eszembe.”

Aztán kaptam még egy értelmezést, Trekovanicz Attila asztrológustól is címszavakban: „A téma: Vénusz - pénzzel bánás, lányok, szex női oldala A bácsi: Szaturnusz Bikában - feladata megtanulni a Bika felső szintjét, azaz anyag nélküli biztonságot (ha van adok, ha nincs kapok, így mindig van)

Marhák - Bika, anyagiak nem működik

Kincs - Ima, feltolja lelki szintre Szatit, jön a kincs, Vénusz, ami Bika.

Bácsi aggódik, el akarja rejteni, visszaesik bika középső szintre. Nem akarja megosztani - 8-as ház (szex).

Katona - ikrek mars (nem kos, mert akkor elvenné erővel), trükközik, ellopja, de nem óvatos

Lányok - Vénusz Ikrek (ravaszak, utaznak, de nem messze, trükköznek, nem kötődnek)

Kocsma - Ikrek (dumálás, információ csere, itt trükközik ki a katonát), 8-as ház (katona hitelben iszik, szexelni kellene este a szobában)

Kocsmáros - Szaturnusz Ikrekben (Hitelesnek kell lenni, azaz felső szintű ikrek mind a két értelemben), de a katona csaló, nem hiteles, ezért neveli Szaturnusz középső szinten (hitel behajtása)

Apa visszakapja kincset, mert bízott a lányokban - megtanulta a leckét, ezután mindig van biztonság Bika felső szint

Tehát Bika, Ikrek, Mars, Vénusz, Szaturnusz, 2-es és 8-as ház.”

Láthatjuk, hogy ahányan vagyunk,annyi értelmezés lehetséges. Mindenki kitalálhatja, hogy neki mit üzen a mese.Mindhárom igaz! Aki nem hiszi, járjon utána! Az én mesém vége még nyitott. Lehet hogy így is hagyom. Vagy majd egyszer rátalálok.

Megjegyzés: mikor megjelent a cikk, rögtön kaptam válasz a 3 lányra Rab Jánostól: Egy lehetséges értelmezés a 3 leányra:A 3-as jupiteri szám, és mivel lányok, negatív polaritásban, tehát lényegében Halak (vagy mint a Neptun azaz a Vénusz magasabb oktávja). Ami azért jó, mert itt egy önként vállalt áldozat jelenik meg a mesében, mely szerint a katonától (szűz analógia), visszaszerzik az üst aranyat (arányt).

Megjegyzés kettő: Diamant Melindától: rögtön az jutott eszembe, amint vetsz, úgy aratsz. Azt kapsz amit adsz. Az univerzum törvényei harmóniára törekszenek. És meg lett a végére. A három lány szent háromság. Mint tudjuk a hármas szám mese számok egyike.

A lányok neve akar tükrözheti a múlt jelen jövő harmadát is . Amit a mesékben valaként szoktak emlegetni.A katonának azért nehéz az üst arany, mert nem tisztességes úton szerezte e vagyont. A kos általában is nehezen viseli az igazságtalanságot így mélyen a lelkében érezte, hogy nem helyes amit tett. A lányoknak ezért volt könnyű az üst, hiszen apjuknak szerezték vissza.

Megjegyzés 3: Szeszak Sándortól- Nekem a három lányról, az Orion öv három csillaga jut eszembe. Ami bizonyára energetikailag téves képzet részemről, hogy ha eme három csillag, a három királyra utal, ami ügye ha király akkor férfi energia. Azt hallottam, hogy most már a Foton övben száguldozunk egyébként, ahol eme csillagok is találhatók. A paraszt bácsi amilyen szorgalmas volt, olyan naiv vagy mondhatnám mai szóhasználattal hülyének, baleknak is. Aki ilyen az nem érdemli meg a szerencséjét, (ha a váratlan gazdagság, szerencsét jelent). Még jó, hogy volt három, életre való leánya, akikről lesűt, hogy már sokkal ravaszabbak jó apjuknál. Ők már egy nemzedékkel életre valóbbak, mint az ősük. Csellel, furmányal, bájjal és bájitallal élnek, hogy visszaszerezzék azt amit a balga apjuk, ebek harmincadjára engedett. Érdekes a harmadik legkisebb leány neve az elején, "Furhatnék" (izélhetnék is ha kell)  majd a magyarázatban már "Futhatnék" lesz a kedvesből, aki a katonának nem maradt éppen egy kedves emlék.  Szerencsére máig is élnek, ha meg nem haltak.  Ez a mese a túlélésről is szól.

2017. július 6.                                                                                   Bacskovszky Nóra

Ha kapcsolatba szeretnétek lépni velem a Lelki utak lámpása nevű segítő csoportomban megtehetitek:https://www.facebook.com/groups/1206201749405888/?fref=ts