A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egység. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: egység. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. június 25., vasárnap

Lédusenka firkái

Léda az én másfél éves lányom, én pedig az ő rajztanár anyukája vagyok. Hál' Istennek gyerekrajzok között tölthettem életem jelentős részét, szenvedélyesen szeretem és kutatom a gyerekrajzok üzenetét. Egyik kedvenc témám a szimbólumok, ősképek, archetípusok, melyek sűrítve tartalmazzák a valóság lényegét. Megdöbbentő, hogy milyen gazdag útravalót kapunk az életünkhöz, amivel később nem élünk. Ezek az ősképek olyan velünk született alapképletek, melyek segítenek a világban tájékozódni, a legfontosabb dolgokat megérteni, lelkünket ráhangolni a különböző életfeladatokra, segít életvitelünk, életutunk előrelendítésében, konfliktusaink feldolgozásában. Erről szól a mostani cikkem, a kisgyerekek firka elemeinek bemutatásán keresztül.

Rhoda Kellog, amerikai pszichológus több ezer 2-3 éves gyerek rajzainak a vizsgálata alapján 20 alapfirkát különböztetett meg. Azt tapasztalta, hogy ugyanazokat az alakzatokat hozzák létre firkáikban a gyerekek a Föld különböző pontjain. Megfigyelte, hogy a világ minden táján nagyon hasonló rajzfejlődési utakat járnak be, rajzaikon bizonyos alapformák mindenhol megjelennek, kultúráktól, társadalmi fejlettségi foktól függetlenül is, egyetemesen. Az összes írott szimbólum (nem csak a latin ABC-ben, de a világ összes írásában, legyen az akár japán, kínai, arab) levezethető ebből a 20 alakzatból.

Csak későbbi életkorokban jelenik meg a rajzokon fokozatosan a kulturális, társadalmi hatás. Megdöbbentő az, hogy e korai univerzális firka alakzatok megegyeznek az emberiség legalapvetőbb, legősibb vizuális szimbólumaival. (Nap, mandala, életfa, léleklajtorja stb.) Úgy tűnik, hogy e korai gyermekrajz-alakzatok, szimbólumok egyetemesek, hozzátartoznak az emberi lélek természetéhez.

A 10-14 hónapos gyerekek még gyakran úgy rajzolnak, hogy máshová figyelnek, miközben mozgatják a rajzeszközt a papíron. Rövid ideig figyelnek csak a rajzolásra, és inkább "vállból" rajzolnak. A mozgás, maga az élmény fontos a számukra, nem a kép. 14-18 hónaposan a gyermek ténylegesen felfedezi a kéz mozgása és a papíron hagyott vonalak közötti összefüggést, azonban a felnõtt számára még mindig irányítatlannak tűnik a rajzolás. A gyermekek legelső 1-2 éves kor között megjelenő firkái már üzenetet hordoznak, nem összevissza-vonalak, hanem már bizonyos struktúrákat alkotnak.3 alapszimbólumot nézzünk meg közelebbről: a fészek-, a szálka- és a pont motívumot. (Jobbra..)


Az egyik ilyen alaptípus a fészekfirka, ami az anyaöl, az anyaméh, a védelem, a bentiség, a megóvó, megtartó, életet tápláló szeretet megidézője a gyermek számára. A fészekfirka, a körfirka képesek ennek a globális egységnek a megjelenítésére, kifejezésére, hiszen a kör a teljesség, az osztatlan egész jelölője. Molnár V. József a rovásírás N hangjához hasonlítja ezt a formát: ".... a növényt idézi és a nőt, aki mikoron méhében az új életet hordja, ekképpen növekedő, s a Hold is ilyen, amint telik, amint növeli, neveli a határt, mindent, ami növény. A Hold, a földi nedvessé úrasszonya.

A következő alapkarakter az úgynevezett szálkafirka, vagy lengőfirka. Ezek használata indulatot gerjeszt a kisgyermekben. A világba hatolást a világ felfedezését idézik meg bennük. Néha annyira indulatba tud jönni a gyermek tőle, hogy még a rajzlapot is átszakítja firkálás közben, gesztusokkal teli világa a vitalitást idézi fel. Molnár V. József a rovásírás SZ hangjához hasonlítja ezt a formát: " Az „Sz” hang jelölője formájából következően a lehető legpontosabban „rögzíti” azt a hangot, amelynek jelölésére kiválasztott –szinte sziszeg... szár (valaminek a szára), hogy száll (fölszáll, miképpen a pacsirta, a „se nem kicsi, se nem nagy madár, amely éppen akkora, hogy az eget a földdel összekötheti”, szál (egyenes), szálka, szőr, szög, szúr, szél (szárító, illetve széle valaminek vagy szöglete), száraz, szikes, szikár..., hogy férfi, apa, s egyben atya-természetű, mint a „száraz”-zal (sugárral) teremtő Nap, illetve a szellemmel (igével) teremtő Atya. "


A harmadik alapkaraktere a firkáknak a pont. Ennek nyomhagyása történhet indulatos módon, hogy a gyermek csak úgy odavágja a pontot, hogy a ceruza ráadásul még el is csúszik, erőteljes nyomot hagyva. A pont másik nyomhagyási módja a kisgyermeknél, amikor "órákig" rajzolja, sűríti azt, vagy nagyon kicsiny köröket, foltokat rajzolgat óvatosan, egy erősen koncentrál, egyfajta időtlenségbe feledkezve bele. A pillanatban az időn kívüliség sűrűsödik. A pont mindkét kifejezési módjában a pillanatot éli át a kisgyermek, egyben saját "magállapota" is megidéződik. 

Két és fél- három éves kor környékén a gyerekek egyesítik rajzaikban ezt a három alapfirka-karaktert: a világ szimbolikus teljességét, a körkeresztet, a mandalát jelenítik meg. 


Kép forrása: http://www.csontvarystudio.hu/web/tan/Az%20eredend%C5%91%20kifejez%C3%A9sm%C3%B3d%202011%202.htm

A kör és a kereszt együtt rovásírásunkban az „F” hang jele, amely a szárazból és a nedvesből, a Napból és a Holdból, férfiből és nőből tevődik össze (az "N" és az "Sz" hang együtt). E forma az organikus műveltségben az ókortól napjainkig a Földet és a Mindenséget jelöli, a teremtett világ beszédes modellje.
A körkereszt ősidők óta az egész földön megtalálható az emberiség kultúrájában, nem csak a keleti vallásokban, hanem már az ősember művészetében, a törzsi művészetben, a népművészetben, és a kereszténység szimbolikájában is.

Korondi tányér Páll Antalné munkája A körkereszt, mint tér-idő modell


A mandala teljességet, egységet fejez ki, a világ alapvető tér-idő-szerkezetét, egységét, önmagába visszatérő mozgását, például a tavasz, nyár, ősz, tél változásait; a napszakokat: reggel, dél, este, éjszaka; az ember életkorszakát: a gyermekkor, a felnőttkor, az öregkor, a halál és a túlvilág. „Az emberiség ősidők óta, ha valami egységet, teljességet, befejezettséget akart kifejezni, ilyenkor rendszerint a négyesség - és körszimbólumokat használta.” (C. G. Jung)

Rhoda Kellogg óta számtalan kutató figyelte meg, hogy az ősi mandalából, a körkeresztből – mint világ egészből – bomlik ki, differenciálódik a gyermek rajzaiban a nap, az ember, a ház, a fa, virág, állat stb. ábrázolása, mint egy pontból kiinduló teremtés, világkeletkezés folyamata.


"Az egyenlő szárú kereszt egyenes szakaszainak metszésében „irracionális pont” létesül: a középpontban az áttételesen jelen való Teremtő „mutatja meg” magát. "Az egyenlő szárú kereszttel osztott kör a gyermek számára a teremtő, a kitüntetett középpont, amelyből minden más rajz következik. Az Ige (kereszt) és az őt befogadó, kihordó világra szülő anyaöl (kör) neveli, növeli rajzos kedvét, adja biztonságát a formák számlálhatatlan változatában. Rajzai tanúsága szerint minden gyermek „ismeri” a valóságot – bárhol is születik a világra –, „tudja”, lelke hordozza e tudást, hogy a tér-idő kerekségének csillagnyi másságában egyazon Ige működik. Gandhi szerint, ami: A gőgös ember számára hozzáférhetetlennek látszanak, az ártatlan gyermek számára pedig nagyon is elérhetők.” "

Felhasznált irodalom:

Platthy István: Az eredendő kifejezésmód-A korai gyermekrajz-fejlődési folyamat összehasonlító elemzése az én érzetek alakulásával és az ősi képzetekkel

Molnár V. József: Ég és föld ölelésében

2014. Kazincbarcika                                                                Bacskovszky Nóra

Ha kapcsolatba szeretnétek lépni velem a Lelki utak lámpása nevű segítő csoportomban megtehetitek:https://www.facebook.com/groups/1206201749405888/?fref=ts

2017. június 23., péntek

Egységben Istennel, avagy hol a világ közepe?

18+ os tartalom következik. Szóval a nyugalom megzavarására alkalmas poszt. Mindenki csak saját felelősségére olvassa tovább. 😉😂

Szóval, Let's talk about sex. Ahogy a Salt'n Pepa is megénekelte a 90-es években. Skorpió aszcendensemmel, és Vénuszommal, na meg a 8as házas ikrek Marsommal ez nálam evidens. A szexre és asztrológiára bárhonnan át tudok kötni, és mindenki les, hogy most ez honnan jött. 😂

Sok cikkem van a szexualitásról, tanítványaimmal sem gond erről beszélni, a sors fintora, h a szűz lilithes fiam nem hajlandó elfogadni a szexuális felvilágosításom. Elzárkózik előle, de szerintem már megtörtént ez nála barátok által, de én szerettem volna, de ebben kudarcot vallottam. 😌

4 éve írtam a következő cikkeket: https://www.szepo.com/…/hol_a_vilag_kozepe_avagy_erotikus…/…

https://www.szepo.com/…/himimadatavagy-a-ferfiassag-dicser…/

https://www.szepo.com/…/hej-tulipan-tulipana-magyar-noi-le…/

Ezzel a 3 cikkel sztem eléggé lefedtem a szexualitás kultúrtörténeti vonatkozásait.
De! Miért vagyunk prűdek, miért nem lehet a szexről beszélni az életben sem, és a fb csoportokban? Mikor minden felnőtt ember szexel, vagyis inkább mostanában azt mondanám, hogy nem szexel. A gyerekekkel lehet a legjobban még, amúgy! (Kivéve a 3szoros szűz karmás fiamat 😃 )

A régi társadalmak nem voltak ilyen prűdek! A nők tudták a csípőjüket mozgatni, termékenység táncot jártak, a férfiak tudtak virágnyelven udvarolni, és a Marsukat jobban élték, mint manapság a férfiak.

És hogy hol a világ közepe? Mindig ott, ahol épp a férfi és a nő egyesül, és nem dug! Amikor egyesülnek, akkor olyan érzés, mintha ott lenne az origó, ahol összeér a testük, ahol a "bot" kijelöli a világ közepét a nő testén, és az a hüvelyük, (a régi időkben a mágusok arra a helyre szúrták le a botjukat, ahová az energiát akarták áramoltatni.)  de csak együtt tudják megmozgatni az Univerzum erőit. Egyik nem képes a másik nélkül erre. Amikor ez megvalósul galaxisunk középpontjában találjuk magunkat, csillaglényekké válunk, az Univerzum közepévé, ami lüktet, pulzál, forog, és akkora energiát szabadít fel, hogy a gyönyörtől elbőgöd magad. Egységbe kerülsz Istennel.

"Az Orgazmus állapota az a jelenség, amikor a teremtés két pólusa egymásban nyugszik. Az Energia eléri a Tudatot, beáll az időtlenség érzése és a gondolat-nélküliség, a teljes boldogság harmonikus állapota. A „hagyományos” aktusban azonban ez a jelenség rendkívül korlátolt időtartamban jöhet létre, mert az Energia ejakuláció formájában távozik. (A nőknél is hasonló jelenség működik kisebb energiaveszteséggel, ők azonban menstruáció során veszítenek nagy mennyiségű élet-energiát.) Az orgazmus jelenségének semmi köze sincs az azt követő ejakuláció eseményéhez. A két jelenség egymástól függetlenül létezik, s valójában az ember természetes állapota az, amikor az orgazmust az ejakulációtól elkülönítve képes megélni.

Ami tehát a „hagyományos orgazmus” során történik, az az, hogy az energia a hátgerincen végighaladva az agyban egyesül a Tudattal néhány másodpercre elérve a tökéletes isteni egység és boldogság állapotát. Ezután a rendkívül korlátolt időtartalmú tapasztalás után az Energia ejakuláció (férfiak) és letöltődés (nők) formájában távozik.

Ez az energetikai minta a dualizmus mintája. (Érdekes megfigyelhető összefüggés, hogy például a robbanó motor is hasonló elven működik. Nem véletlen, hiszen dualista tudat-szintről származó találmány; a szabad-energia pedig a teremtő energia kontinenciáját felismert tudat találmánya.)
Egészen addig, amíg az egyén saját Energiáját dualista tudatszinten éli meg, az Energia távozása által egyfajta hiány-állapotban fog élni és boldogságának forrásait külső körülményekben keresi. Az Energia kontinenciáját felismert Tudat maga a boldogság forrása, mert belőle egyik pólus sem hiányzik – boldogságát és szeretetét másoknak sugározza ki." (forrás: shaumbra-hu.info)


Mindenkinek kívánok hasonló élményeket! Csodálatos!


Ha kapcsolatba szeretnétek lépni velem a Lelki utak lámpása nevű segítő csoportomban megtehetitek:https://www.facebook.com/groups/1206201749405888/?fref=ts

2015. július 26., vasárnap

Az öröm


 Azt mondják az ember alaptermészete a derű, és az öröm. Nekem ez egyenlő a felszabadultsággal, a szabadsággal, a mozgással, alkotással és főleg a gyerekekkel való közös alkotással (5-ös házas kos Jupiteremmel, ami még egy nagytrigon tagja is ez elég érthető.Oké, néha a skorpió aszcendensem ezt elfelejteti, de azért alapból egy felszabadult nő vagyok.) Mostanában érzem,hogy a művészetterápián belül is a táncterápia az, ami érdekel. Néztetek már gyerekeket rajzolás közben? Az elveszejtődés, ami egyből lejön nekem ebből. Rajzolás közben kizökkennek a világból, egy láthatatlan kört, burkot vonnak maguk köré ezzel a tevékenységgel, és elvesznek a saját világukban, méghozzá úgy hogy közben az egységről mesélnek, hisz rajzolás közben öntudatlanul összekötik magukat az istenivel, a vonalaikon keresztül az eget és a földet kötik össze. Mivel rajztanár vagyok naponta lesek be ebbe a kis világba, nagyon óvatosan és tolakodás mentesen nehogy kizökkenjenek ebből az állapotból. Ez egy kegyelmi állapot, hogy részese lehetek 
smile hangulatjel

Másrészt igen, valószínű ez az állapot fenntartása a cél, a megváltás felé, a megszabadulás felé.. Csak nézzük meg a Dalai Láma vagy Mooji gyermeki mosolygó szépséges arcát. Minden lélek derűs, azt hiszem, és ha ők összekapcsolódnak, akkor jön egy hihetetlen erőteljes "tánc" közöttük.. És az Egység.. Azt hiszem csak emlékezni kell erre az állapotra, amire a gyerekek természetüknél fogva képesek.


Az út

Az út...befelé vezet. A világban állandóan mozgunk, szörfölünk, ide-oda rohangálunk, loholunk, futunk valami elől, zarándoklunk, végig megyünk a Caminón. Ezeknél van egy sokkal izgalmasabb út, az önismeret.

A kvantumfizikában van egy érdekes megfigyelés: "az eredeti hullámegyenletben az idő szabályos irányban, a múltból a jövő felé folyik, a konjugált megoldást szolgáltató egyenletben viszont az idő haladási iránya ezzel ellentétes, vagyis visszafelé, a jövőből a múlt felé mutat."

A Schrödinger macskája egy gondolatkísérlet, amely Erwin Schrödinger Nobel-díjas osztrák fizikus nevéhez fűződik. A tudós ezzel a kísérlettel kívánta szemléltetni a mikrovilágban uralkodó törvények hétköznapi szemlélet számára meghökkentő idegenszerűségét, azt, hogy a részecskék egyidejűleg több helyen, különféle állapotokban lehetnek. A gondolatkísérlet arra az abszurditásra mutat rá, hogy a macska élő vagy holt állapota attól függ, hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot.

Ezek a dolgok feltételeznek egyfajta határtalanságot- minden lehetséges állapotot. Tőlünk függ. Attól, ahogy nézzük a világot, ha az önismeret útján szépen haladunk befelé, akkor a lehetőségeink is egyre inkább kibomlanak, Függ attól is, hogy mennyi blokk van bennünk, mekkora hátizsákot viszünk az útra. Ezek egyre lejjebb húznak, fókuszunk a súlyon lesz, és nem látjuk a teljes valóságot, amiben minden egyszerre van jelen- múlt, jelen, jövő- attól függ, hogy melyiket figyeled. Minden egyszerre történik,tér- és időnélküliségben.
Az utunk végén pedig összekapcsolódunk a Forrással.


Ha kapcsolatba szeretnétek lépni velem a Lelki utak lámpása nevű segítő csoportomban megtehetitek:https://www.facebook.com/groups/1206201749405888/?fref=ts